Ma már nem munkám van, hanem hivatásom

Zsuzsi pár hónappal ezelőtt, az egyik jógaóra után keresett meg, kicsit kétségbeesetten: új munkahely, magasabb pozíció. 

Ehhez pedig az akkori gardrób nem igazán volt kompatibilis, meg addig mindig stresszes is volt a ruhavásárlás számára. Az elemzések után, elmentünk együtt vásárolni is, kérésènek megfelelően az első fél órát csak azzal töltöttük a boltokban, hogy színeket hasonlítottunk egymáshoz: hideg vs. meleg árnyalat. 

Aztán néhány bátorîtó üzenet váltás után, pár napja ezekkel a sorokkal lepett meg... 

Ma már nem munkám van, hanem hivatásom: segítek másoknak is kívül-belül megújulni, átalakulni... Hálás vagyok Mindenkinek, aki kicsit is hozzájárult a múltban ahhoz, (legyen akár negatív vagy pozitív élmény...) hogy olyan dolgokkal foglalkozhassak ma már, amik örömöt/èrtèket adnak másoknak és persze önmagamnak is..mert számomra csak így van értelme ennek az egésznek!